Borzasztó látványt nyújtott a győri stadion: mindössze pár száz néző gondolta úgy, hogy ebben a jó időben kimegy, és megnézi kedvenc csapata mérkőzését.

Érdekesség, hogy az előre megadott kezdőcsapatokhoz képest a vendégek mestere, Prukner László a teljes bal szárnyat megváltoztatta, így kapott lehetőséget a rutinos Kriston, valamint Zsolnai is. A túloldalon Granát került be Lajtos helyett, és ekkor még nem tudhattuk, hogy ez nagyon jó cserének bizonyul.

Igen, jó cserének, mert az első félidőben amit a Győr játszott, az még a legkritikusabb hazai szurkolókat is tapsra ragadtatta. Szebbnél szebb támadásokat vezettek Vinczéék, elől pedig a már említett Granát és Bajzát valósággal megbolondította a somogyiak hátsó alakulatát.

A vendégek nem voltak egy súlycsoportban a két zöld-fehér csapat találkozóján. Lézengtek a pályán, a hazaiak úgy játszották át a középpályát, ahogy csak akarták, a szélek bejátszászáról már nem is beszélve.

A szünetben kicsit megnyugodtak a vendégek, ezt jelzi, hogy a második félidő elején az első helyzetet is ők alakították ki. De körülbelül ennyi, amit a második félidőről el lehet mondani.

 

A játékosokon játszott, hogy ők bizony nem nagyon játszanák le a hátralévő részt, a hazaiaknak elég volt a négy lőtt gól, a vendégeknek pedig még sok is, ők szívesen vették volna az irányt a Somogy megye székhelye felé.

A nézők szenvedtek, sokaknak komoly kihívást jelentett az ébren maradás. Egy-két csere borzolta csak a kedélyeket. Maradt a végén a 4-0, de az első félidő játéka után joggal reménykedhetett abba a hazai publikum, hogy csapatuk mindent belead a második félidőben is. De nem…

A vendégek a mai napon nem tudtak maradandót alkotni, és igazából komoly gólhelyzet nélkül játszottál le a 90 percet.