Az Európa-bajnokság iránt óriási az érdeklôdés, ezért az a legfontosabb, hogy jó futballt lássanak a nézôk, és a legjobb csapatok legyenek a pályán” – többek között ezt fogalmazta meg kedvcsinálóként Lars-Christer Olsson, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) igazgatója a mai sorsolás elôtt.
Legutóbb így dôlt el az Európa-bajnoki cím: Angelosz Hariszteasz (9) a portugál védôk gyûrûjébôl fejelte be a görögök gyôztes gólját
A nézôk érdeke tehát védelmet élvez – mint ahogyan ebbôl következôen a nagycsapatoké is. A kvalifikációs rendszer megváltozása következtében ugyan néhány európai futballnagyhatalom is egy-egy kalappal lejjebb találta magát, mint megszokta, ám a csoportok számának csökkenése egyúttal a nagyok koncentrációját is jelenti, másképp: a kicsiknek, például a magyar válogatottnak, a korábbiaknál is nehezebb lesz a döntôbe jutniuk. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy két „kicsi” már eleve ott van a mezônyben a rendezô jogán – tán ennyi a kívánatos kvóta…)
De nem szólhatunk egy szót sem, hiszen a labdarúgás vezetô gazdasági ágazattá nôtte ki magát, ráadásul a cél az, hogy az EURO 2008 megdöntse a 2004-es portugáliai Eb-n regisztrált új rekordokat (összesen 7.9 milliárd tévénézô, mérkôzésenként 150 millió – élôben!). Már azok is 157 százalékos emelkedést jeleztek a 2000-es eseményhez képest…
A sorsolás elôestéjén, csütörtökön leleplezett új trófea is az esemény növekvô jelentôségét van hivatva szimbolizálni. „Az Európa-bajnokság az egyik legfontosabb eseménnyé vált a világ labdarúgásában, ehhez képest az eredeti Henri Delaunay-trófea, bár szép, bizony kicsi és semmitmondó volt. Elnökünk, Lennart Johansson úgy vélte, ideje változtatni” – adott némi háttérmagyarázatot William Gaillard, az UEFA kommunikációs igazgatója.
„Nagyszerû Európa-bajnokság lesz. Két fejlett közép-európai ország a házigazda, jól megközelíthetôek és pompásan alkalmasak arra, hogy a nézôk a labdarúgás mellett más lehetôségeket is találjanak a szórakozásra” – tette hozzá a korábban idézett Olsson úr. 2000 után másodszor lesz két ország a vendéglátó, és mint a svéd diplomata hangsúlyozta, Svájcban a német, az olasz és a francia kultúra elemei ötvözôdnek, azaz a következô kontinensviadal minden korábbinál színesebb – és sikeresebb – lesz.
Nincs más hátra, holnap dél- tájban figyeljünk Svájcra, s nézzük, amint az osztrák és a svájci labdarúgás közelmúltjának egy-egy nagy egyénisége, Andreas Herzog és Stéphane Chapuisat nekilát a sorsolásnak. A történelmi hûség kedvéért jelezzük: a kis futballnemzetek egyike az átlagosnál is jobban izgul majd – Kazahsztán elôször vesz részt Eb-sorozatban.
MAGYARORSZÁG AZ EB-SELEJTEZŐKÖN
Az 1972-es elôdöntôbeli mérkôzést nem is számítva, a legtöbbször – négy kiírásban, azaz nyolc találkozón – a szovjet válogatottal vívott Eb-selejtezôt a magyar nemzeti tizenegy. Az eddigi 12 kiírás selejtezôin öszszesen 27 ország legjobbjai voltak az ellenfelek: alábbi listánkban azokat tüntettük fel, amelyekkel egynél több alkalommal kerültünk össze.
A mostani sorsolás két legerôsebb kalapjából eddig a cseh, a horvát, a spanyol és az egységes német válogatottal nem (de még a nyugatnémettel sem) találkoztunk Eb-selejtezôn.
A leggyakoribb ellenfelek
SZOVJETUNIÓ
4
GÖRÖGORSZÁG
3
CIPRUS
2
DÁNIA
2
FRANCIAORSZÁG
2
HOLLANDIA
2
LENGYELORSZÁG
2
LUXEMBURG
2
NDK
2
NORVÉGIA
2
ROMÁNIA
2
SVÉDORSZÁG
2
WALES
2
A felnôttválogatottak sorsolásának napján a 2007-es Eb-re pályázó U21-es együtteseket is csoportokba osztja az UEFA. A magyar együttest a 18. helyen emelte ki az európai szövetség, azaz a csoportba kerülésért nem kell selejtezôt játszania. A folytatás is új rendszerû: a 42 válogatottat 14 hármas csoportba sorolják, a második kalapból induló magyarok az elsô mérkôzésükön a harmadik kalapból jövô ellenfelet fogadnak.
Ezt követôen a leggyengébb besorolású látja vendégül a legjobbat, végül a mieink látogatnak az elsô kiemelthez. Tehát minden együttes két mérkôzést játszik, és a csoportelsô jut tovább. A 14 elsô helyezett két meccsen dönt majd arról, melyik hét jut el a hollandiai nyolcas döntôbe a házigazda mellé.
AJÁNLOM AZ OLDALT
