Fermóban, a Bruno Recchioni Stadionban abszolút irreális talaj fogadta a pályára kivonuló csapatokat, a szakadó eső teljesen feláztatta a pálya talaját.

Mindez inkább a fizikailag felkészültebb, mozgékonyabb, technikásabb játékosokból álló együttesnek kedvezett – ez vélhetőleg az olasz válogatott –, de a csúszós talaj miatt a kapura menő lövések is nagyobb veszélyt jelentettek, és kiszámíthatatlanabbá vált a játék. Ebből viszont bármelyik csapat hasznot húzhatott, és a küzdeni tudás domborodhatott ki.

A Claudio Gentile gardírozta kékmezes olaszok léptek fel támadólag, az első hét percben háromszor is volt dolga a védőinknek, de komoly helyzet nem alakult ki Fülöp kapuja előtt.

Kilenc-tíz perc után magára talált Róth Antal együttese is, Czvitkovics már lövéssel is próbálkozott, de ez még halovány kísérlet volt.

Aztán két perccel később Takács 30 méterről, estében leadott labdája könnyen gondot okozhatott volna Gianluca Curcinak, az olaszok portásának, ha kifelé kanyarodva nem kerüli el a kaput.

Az olaszok veszélyesebben támadtak, többször próbára téve védőink és Fülöp éberségét, de a magyarok jól vizsgáztak, az azzurrók pedig nem voltak elég pontosak ahhoz, hogy ziccerig jussanak.

A 29. percben is volt a helyzet, amikor a jobb saroknál Pepe fejelhetett volna tisztán, de a saját térdére bólintotta a labdát.

Az első félóra végén kimaradt a meccs addigi legnagyobb magyar helyzete, amikor Priskin kapu előtt, meredeken keresztbe lőtt labdájáról a hosszú oldalon Czvitkovics lekésett, pedig ha számít rá, becsúszva a hálóba kotorhatta volna.

Kevéssel az első félidő lefújása előtt kishíján örülhettek az olaszok, de Rosina a vártatlanul elé perdülő labdát a becsúszó Regedei lába fölött kevéssel a jobb felső sarok mellé bombázta.

A játékrész utolsó helyzete a mieink előtt adódott, nagy kár, hogy Czvitkovics 14 méterről félig a földbe rúgott, így Curcinak nem volt gondja az erőtlen, középre tartó lövéssel.

A 0-0-s eredmény egyelőre az olaszok Eb-részvételét jelentette, hiszen – mint emlékezhetünk rá – az első mérkőzésen 1-1 volt a végeredmény.

Nem telt el négy perc a második 45 percből, amikor továbbjutási esélyeink erősen elhalványultak. Rosina kapott egy labdát a 16-os bal oldalánál, de aztán kisodródott, kifelé kellett kanyarodnia, és úgy tűnt, megszűnt a közvetlen veszély. A középpályás azonban hirtelen a Juventusban futballozó Chiellinit játszotta meg, ő középre emelt, ahol a labda felé mozgó Gianpaolo Pazzini felugrott, és a Fiorentina játékosa nyolc méterről a kapu ellentétes, jobb oldalába fejelt (1-0).

Két gólt kellett volna ekkor szereznie a magyar válogatottnak az Európa-bajnoki részvételhez.

Az olaszok ezt követően sajnos abszolút magabiztosan tartották az eredményt. Sem Bori Gábor, sem Magasföldi József nem hozott új színt a játékba, a mieinknek kisebb helyzete sem volt az elkövetkezendő negyven percben.

Róth Antal társulata belefáradt a sárdagasztásba, nem voltak erőtartalékai, így képtelen volt a megújulásra. Az Eb-pótselejtezőn így igazolódott a papírforma, a címvédő olaszok jutottak ki a kontinenstornára.