U21: Magyarország-Olaszország 1-1 Szép volt, fiúk!

Bár az olaszok előzetesen kissé becsmérlően nyilatkoztak a magyar válogatottról, mégis kénytelenek voltak a lehető leginkább védekező taktikájukat elővenni a találkozó elején. Az első tíz percben egyértelműen a mieink uralták a játékot, Juhászék lelkesen, harcosan, fegyelmezetten, és rendkívül taktikusan kezdték a meccset. Az olaszok jól megszervezték a védekezésüket, ezért a labdabirtoklás nagyobb helyzetekben nem mutatkozott meg, a 16-os előtt általában elakadt a labda. A félidő végére az olaszok is hírnevükhöz méltóan kezdtek el játszani, de ez csak arra volt elég, hogy egyenrangú vetélytársai legyenek a mieinknek.
A szünet után sem utalt arra semmiféle jel, hogy tartani kellene az olaszok vezető góljától, a taktikusan játszó magyar válogatott védelme (a hiba nélkül játszó Juhász Roland vezérletével) jól állta a sarat, és a labdabirtoklás is a mieinké volt. A szerencse azonban a vendégek mellé állt, Donadel a félidő első negyedórájának végén teljesen váratlanul vezetést szerzett csapatának. A gól után négy-ót perc kellett válogatottunknak, amíg túltette magát a sokkon, majd kettőzött erővel kezdte rohamozni az olasz kaput. A küzdeni tudás, és a magyar pályán ritkán látható harcosság meghozta eredményét, Huszti egyenlíteni tudott. A lefújásig hátralévő időben Vadóczék mindent megtettek a győztes találat megszerzéséért, ám a taljánoknak sikerült kihúzniuk kapott gól nélkül.
A magyar válogatott minden dicséretet megérdemel, kilencven percen át egyenletesen magas színvonalon, és nemzetközi szinten is magas iramban játszott, és ha eredményben nem is, játékban felül tudta múlni az esélyesebb olasz csapatot.