Talán meglepő, de a másik oldalon sem volt nyoma nyugtalanságnak, pedig az elmúlt két hétben Kispesten is "őrültek háza" állapotok uralkodtak. Igaz, Tornyi Barnabás kifizetése után végül rekordgyorsasággal visszakerült az élvonalba a piros-fehér-fekete csapat, pontot téve a négy és fél év óta húzódó csúf ügynek a végére – persze, a Honvéd drukkerei azért egy transzparenssel jelezték a szakkommentátornak, hogy ők nem felejtenek…

A rasszizmus elleni nemzetközi harc jegyében itt is ajándékpóló osztogatásával kezdődött a mérkőzés. A győri védők vélhetően nagyon az UEFA kedvében akartak járni, mert különösebb lelkifurdalás nélkül nézték, ahogy a színes bőrű Miro megszerezte a Kispest vezető gólját. Akár meglepetésnek is tarthattuk volna a vendégek előnyszerzését, ám a Honvéd a vártnál jobban, a Győr pedig sokkal rosszabbul játszott. Ráadásul nem könnyítette meg Reszeli Soós István szakmai igazgató helyzetét az sem, hogy meghatározónak tartott futballistái közül Lendvai Miklós és Vincze Ottó a sárga lapjai, Mátyus János pedig a sérülése miatt hiányzott az ETO-ból – lám, a hazai kispadon mindössze négy mezőnyjátékos ült.

Néha úgy festett, hogy a pályán is kevesebben vannak a zöldek. Nagyon ötlettelenül játszott a Győr, mindent középen próbált erőltetni, amikor pedig végre sikerült a Honvéd-védelem mögé kerülnie, akkor még magyar szinten is nevetséges labdakezelési hibákon bosszankodott a közönség. Igaz, a játékvezető javított kissé a győri nézők kedélyállapotán, befújt egy – legalábbis véleményes – tizenegyest, amelyből Kenesei Krisztián előbb a kapu mellé, majd a kapuba rúgta a labdát. Mindehhez csak annyit: a büntető megítélésénél a győri szurkolók még csak mosolyogtak, az újrarúgatásánál már teli szájjal röhögtek… Aztán amikor a másik oldalon Genito is egy hasonló csibészes bukfenccel próbálkozott, ő már tizenegyes helyett sárga lapot kapott.

Még így is visszavehette volna a Honvéd a vezetést, hiszen André Alves és Miro remekül megértette egymást. A brazil csatár többször is ügyesen indította a mélységből rajtoló csapattársát, ám a mozambiki fiú az újabb lehetőségeket már elrontotta – így pedig a szünetre maradt az 1–1.

Sajnos a második félidőben alaposan visszaesett az addig sem túl nagy iram, sokáig úgy tűnt, hogy mindkét csapat megelégszik az egy ponttal. Aztán a félidő közepétől a Győr átvette a mérkőzés irányítását, több helyzetet dolgozott ki, ám valahogy mindig hiba csúszott az utolsó passzba vagy lövésbe. A kispestiek mintha elfáradtak volna, több alkalommal is fejetlenül vágták ki a játékosok a beívelt labdákat, tervszerű akcióra ekkor már nem futotta az erejükből. Egyedül Takács Zoltán beadásai jelentettek veszélyt: a bal- lábas védő félmagasan lőtte középre a labdákat, ám mind Alves, mind Genito kihagyta a lehetőséget. Ezért is volt váratlan, ami a mérkőzés 87. percében történt: Takács Zoltán jobbról szánta el magát lövésre, a labda meglepte a győri kapust, s a jobb alsó sarokban kötött ki. Ezzel a potya góllal győzött a Honvéd, megszakítva a csaknem tízéves győri nyeretlenségi sorozatát. A hazaiak pedig tovább csúsztak lefelé a lejtőn – Csernus doktor munkájára itt még nagy szükség lehet…

Megeshet, hogy Csank Jánoséra is: hírlik, a trénerrel felvették a kapcsolatot a győri vezetők, ha elfogadja a felkérést, ő lesz az edző, Reszeli Soós István pedig maradhat szakmai igazgató…