Ezt tudhattuk meg az FTC-Győr mérkőzés közvetítése előtt a képernyőről. Érettségire készül az ifjú válogatott játékos. Itt szerényen mondta magáról, hogy jó feje van, csak talán nem eléggé szorgalmas. Nekünk kissé álmosnak is tűnt, ám a korrepetáló tanár szerint ebből nem lehet baj, egy ilyen tehetség megérdemli a támogatást...
A pályán Priskin még álmosabbnak tűnt, mondhatni, el-eltűnt, kiderült, hogy pusztán tehetségből még nálunk sem lehet megélni, ennek tudható be, hogy társainak nagyító kellett hozzá, hogy észrevegyék.
Igaz, ők sem strapálták magukat, Kenesei és Vincz Ottó hozták a szokott kényelmességüket. Így történhetett, hogy a lényegesen jobb erőkből álló Győr egyre inkább alárendelt szerepet játszott a Fradival szemben, a budapesti zöld-fehérek ugyanis összehasonlíthatatlanul lelkesebbek voltak
Döntőnek bizonyult, hogy meghatározó játékosaik, Lipcsei és Rósa magukkal tudták ragadni a fiatalokat, akik a szó szoros értelmében kúsztak-másztak a pályán.
A kispadon ennek megfelelően Reszeli végigdühöngte a találkozót, a Fradi vezetőedzője viszont igencsak melankolikusnak tűnt. Mintha az ő sorsát már a győzelem sem befolyásolhatná, csupán az, hogy lesz-e pénz az eltávolítására és az utód megfizetésére, vagy sem (utóbbi a valószínű).
A Fradi tehát felállt a padlóról, 134 nap után nyert, a Győr pedig azzal "büszkélkedhet", hogy a REAC egyedül tőle tudott pontot szerezni, és a Fradi egyedül ellene tudott nyerni
Kétes dicsőség, hiába, az érettségi nem csak Priskinnek van még hátra.